Lassan 3 hónapja fáj az állkapcsom. Eleinte nem tudtam rágni, és a beszéd is nehezemre esett. Borzasztó sok gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító után jutottam el oda, hogy puha dolgokat simán elrágcsálok, de pl. a kenyérnek a héja még mindig túl nagy kihívás. Tegnap az állkapocs klinikán alapos kivizsgálásban volt részem, mely azt hivatott kideríteni, hogy ízületi vagy állkapocs problémával állunk szemben. Mint kiderült, ízületi gyulladás okozza a fájdalmamat. Mily nagyszerű, hogy kiderült, úgyis fáj szinte az összes ízületem, egyenlőre senki nem tudja mitől. Lesz rá gyógytorna (jó pénzért, mert az OEP nem támogatja az állkapocs tornát), de csak október 28.-án (10.28.!!!).
A vizsgálat következményeként, jobban fáj, mint valaha. Miután nem akarok megint pépes ételt enni, sikerült a fájdalmat a végsőkig fokozni. Mindemellett a hideg idő nagyon rosszat tett az ujjaimnak, reggel legszívesebben kesztyűt húztam volna a kezeimre (augusztusban!). Katasztrófa még a csípőm és térdeim állapota, de a lábujjaim is kiveszik a részüket a fájdalom halmozásából. Ahogy reggel hazaértem a háziorvostól, kicsit kifújtam magam, akkor kezdődött a fejfájás-orrfolyás kombináció. Először nem hoztam összefüggésbe e két dolgot, egyszerűen bevettem egy gyógyszert az ízületi fájdalmakra, mert ez jó fejfájásra is. De nem az enyémre. Az orrom meg csak folyt, már kezdett idegesíteni, a fejem egyre jobban fájt, de csak egy oldalon. Gondoltam, hogy migrén, vártam, hogy enyhül a tabletta hatására, de nem így lett. Aztán a napok óta sivatag száraz szemem is elkezdett folyni, a fejem pedig turbó fokozatba kapcsolt. Nem volt mit tenni, felhívtam az orvosomat, mit is szedhetnék még be, mielőtt beleőrülök a fájdalomba… Elmondtam, hogy mi bajom van, mit vettem be, mi van még itthon. Mondta, hogy mit vehetek be, letettük a telefont. Bevettem a tablettát, és akkor esett le a tantusz (ejtőernyős papír tantusz), hogy megkérdezte, visszajött a fejfájás? Igen, a Cluster (de gyűlölöm ezt a szót!). Azóta már túl vagyok egy 20 perces intenzív szobabiciklin (már amennyire én intenzíven tudok biciklizni), 2 kávén, vagy 1 liter kólán, egy kiadós hányáson, és egy harmadik típusú fájdalomcsillapítón (orvos tudtával). Miután nagyon sajnáltam magam ezen fájdalmak-, és az egész nyomorúságos nap miatt, a sírás is borítékolható volt, de most egy kicsit jobb, kezd visszatérni belém az élet.
Azért ma komolyan elgondolkoztam azon, hogy vajon mit vétettem, hogy ennyi fájdalmat mért rám a sors?
Őszintén mondom, hogy az SM sétagalopp ahhoz képest, amit az elmúlt hetekben el kellett viselnem, és még csak nem is látom a végét ennek a kínlódásnak.
