Egy júniusban kezdődött náthából a mai napig nem sikerült kikeverednem. Voltam vele gégészeten, 2x, majd tüdőgondozóban, és ma újra gégészeten. Most eljutottunk odáig, hogy már az orvosnak is feltűnt, hogy milyen régóta tart (vagy megunta, hogy oda járkálok), ezért vett mintát az orromból, és elküldte tenyésztésre.
Igazából az nem zavarna, ha csurogna az orrom, de pont az a baj vele, hogy bal oldalon be van dugulva. Az antibiotikum után 2 hétre szűnt meg a dugulás, majd visszatért és úgy is maradt. Június eleje óta a harmadik (féle-, és doboz) orrspayt használom, és most már komolyan aggaszt az is, hogy kinyírom az orrnyálkahártyámat.
Régen írtam bejegyzést, melynek személyes oka van; meghalt az apám. Súlyos beteg volt, és minden kezelést elutasított, ráadásul idős is volt már, és azt is tudjuk, hogy senki nem él örökké…
Annak ellenére, hogy pokolian nehéz gyerekkorom volt mellette, és már vagy 30 éve nem beszéltünk emiatt, megérintett a halála. Miatta (is) vagyok ma az aki, és ha őszinte akarok lenni, sok dolgot tanultam tőle. A temetést, és minden egyebet nekem kell intézni, ráadásul a hivatalok inkább hátráltatnak, mint segítenek, úgyhogy még jelenleg is nagyon zaklatott napjaim vannak, és azt hiszem, a temetésig ez így is marad. Lesz közben egy pár napos utazásunk, de Úgy érzem, anélkül nem tudnám ezt végigcsinálni. Mintha a Jóisten rátenne még egy lapáttal az eddigiekre, hogy láthassa, mennyit bírok még. Csak szólok, már a határon vagyunk…
Talán érthető, hogy az SM sincs nyugton, rengeteg érzés zavarral küszködöm, szinte mindenhol, de legjobban az arcomon zavar, mintha állandóan pókhálós lenne. Minden estére elfárad a bal lábam, olykor zsibbad is, de reggelre ezt elfújták, majd nap végére ismét előjön, hogy a frászt hozza rám. Gondjaim vannak az űrítéssel, de ehhez, mondhatni már hozzászoktam, és időnként a kezem is el-elgyengül.
Mindezek miatt fújtunk riadót, kicsit el kell távolodnom a mindennapoktól (bármilyen furcsán hangzik is ez most), igyekeznem kell, hogy ne az előttem álló feladatokra gondoljak.
Kéne egy kapcsoló az agyamra, most kéne csak igazán…
