Amekkora stresszt okoz(ott) a felülvizsgálat, olyan könnyű utólag okosnak lenni, hogy ezért aztán kár volt izgulni… Ma kézhez is kaptam a Határozatot, mely 4 évre szól, C2 64% a besorolás, következő találka 2027. szeptemberben. 🤷♀️ A parkolókártya miatt be is jelentkeztem a kormányablakba, 10.05.-én azt is el tudom intézni, aztán megy minden tovább a maga útján.
Persze vonhatnék le most tanulságot, de ugyan minek, 4 év múlva ugyanilyen “idegbeteg” leszek, mint idén voltam (önismeret). 😂
A héten igen komolyan betojtam (😱), azt hittem, nem tudunk majd elutazni. Történt ugyanis, hogy szerdán éjjel felébredtem, hogy forog velem a világ. Ezután vissza is aludtam, és az egész csak reggel jutott eszembe, amikor is a fürdőszobában bemutattam eddigi életem legbonyolultabb manőverét, melyet azért hajtottam végre, hogy talpon maradjak. Valahogy ellavíroztam délelőtt (sokszor a férjem segített ❤, de a kozmetikusom is kísért karöltve ❤), és délutánra hipp-hopp, mintha elfújták volna, és soha nem is szédültem, olyan jól lettem. 🥰 Aztán este megkíséreltünk egy Epley-manővert (volt már ilyen és segített is), de ezúttal azt sem tudtuk meghatározni, hogy melyik oldal lenne a ludas. Abban maradtunk a férjemmel, hogy akkor mégsem csináljuk végig a gyakorlatot, nehogy ártsunk vele. Csütörtökön megint úgy keltem fel, hogy bizonytalan vagyok (legalább a szoba nem forgott), de ennyi is volt, egész nap nem volt semmi gond, pedig takarítottam is rendesen. Végül nem beszéltem orvossal, megint ráfogtam az időjárásra, de arra jó volt ez az incidens, hogy eldöntöttem, az összecsukható bot utazik velem, hátha nagyobb támaszra szorulok városnézés közben. 👩🦯
Soha még szteroid után nem szenvedtem annyit, mint most a 7×64 mg-ot követően. Az egy dolog, hogy kibújt belőlem 7 ördög, de nem tudtam aludni sem, állandóan vert a víz (és lehet, hogy még a szédülés is attól volt). Szerencsére mostanra minden tünet elmúlt, az arcom is visszanyerte eredeti formáját és színét, úgyhogy most már nyugi van.
Vasárnap utazunk, irány a nagyvilág. 🙏
