Gyógyulásra fel!

A műtét utáni első kontrollon túl elmondhatom, hogy ilyen alapos-, mégis kedves orvosokkal ritkán találkozik az ember, mint a kórházi F.O.G. orvosok. A műtét helye szépen gyógyul, következő kontroll a szövettan eredménye után lesz, ehhez telefonon kell majd egyeztetni.
Jól is érzem magam, minden utasítást betartok, ennek következtében szelel az orrom, most már bedugulva sincs. Van még némi disszkomfort érzés a műtét helyén, de a következő kontrollra ennek is el kell múlnia. Összességében: HURRÁÁ!!! 🥰

Tegnap többszöri levélváltásban voltam a jelenlegi neurológus kezelőorvosommal, mert segítséget kértem a hónapok óta tartó fájdalmas combizom görcsölés miatt. Megemelte a Baclofent, de félek, ez is kevés lesz, mert ugyanúgy fáj, pedig tegnap már az emelt adagot szedtem. Ezután tisztáznom kellett, hogy miért mentem másik neurológushoz decemberben (látta az EESZT-ben), amiből kialakult egy párbeszéd közöttünk. Ennek végén segítséget ajánlott az állandó reumatikus fájdalmaim esetleges megszüntetéséhez, illetve azt, hogy beszél más orvosokkal (reumatológus, immunológus), hogy mit lehetne tenni, hogy a fájdalom is megszűnjön, és az SM is nyugton maradjon. Természetesen köszenettel elfogadtam a felajánlott segítséget, és egyúttal megerősítettem, hogy szeretném, ha ő maradna a kezelőorvosom.
Egy fontos tanulságot is levontam ebből a beszélgetésből. Nekem volt egy rossz tapasztalatom vele, ami miatt eleve tartottam tőle (és akkor ott van még az utálatos fehér köpeny szindróma is…). Aztán a hiányos kommunikáció, mert nem volt hozzá elérhetőségem, ami szerintem egy SM betegnek elengedhetetlenül fontos, hiszen ha hamarabb tudom az e-mail címét, valószínűleg nem várok ennyit a segítség kéréssel, és akkor valószínűleg nem jutok el a szinte járásképtelen állapotba sem.

Sajnos akaratlanul is előítéletes voltam vele, pedig nem szabadna annak lenni.
Ő egy végtelenül nagytudású orvos, aki emiatt nagyon elfoglalt, mégis, ha szükséges, elegendő időt tud szánni egy-egy betegére. Ráadásul azt is csak én tudom, hogy soha nem éltem még vissza azzal, hogy tudom egy-egy orvos elérhetőségét, nem zaklatom őket, nem adom ki sem a számukat, sem az e-mail címüket csak akkor, ha erre kifejezetten megkérnek, és nem keresem őket csak akkor, ha valami extra bajom van, mint most a lábam.
Az viszont biztos, hogy a félrecsúszott-, vagy hiányos kommunikáció sok galibát tud okozni, és azt hiszem, ennek a mintapéldája történt velem.