Szoktam mondani, hogy nem szabad feladni. Azt hiszem, ez már életem végéig elkísér, és nagyon örülök annak, hogy ilyen mentalitással áldott meg a sors. 🙏
Történt ugyanis, hogy fogyóban van az endometriózisra kapott gyógyszerem, ezért a megadott elérhetőségen jeleztem a specialistának, hogy szeretném a következő 3 havi adagot felíratni. Válaszul küldött egy e-mail címet, amire írva megadtam az adataimat, a gyógyszer nevét, és azt, hogy 3 havi mennyiséget szeretnék kérni. Egy válaszüzenetből megtudhattam, hogy ez egy magánrendelés receptkérő e-mail címe. 😳 Felhívták a figyelmemet, hogy nem tartottam be a szabályokat (vagyis: nem fizettem be a receptírás díját), és azt tudakolták, kinek vagyok a betege, mert a nevem nem szerepel az adatbázisban. Leírtam, hogy ki az orvosom, beszúrtam az üzenetváltásunkat, és tájékoztatást kértem arról, ha most magán úton felírják a gyógyszert, mehetek-e az orvoshoz állami rendelésen. Itt nem kaptam választ, ezért máshol is megérdeklődtem és kiderült, hogy jól tudtam, ha magán úton csak egy receptet is felír, állami úton már nem kezelhet. Kezdtem azt érezni, hogy minden összeesküdik ellenem, de nem engedtem teret a gondolatnak, inkább azon dolgoztam, hogyan lehetne állami úton gyógyszerem is, és orvosom is. Ha nagyon szeretnék valamit elérni, a szerencse általában mellém szegődik. 🤫 Így esett, hogy lett másik orvosom másik kórházban egy 2023. februári időponttal 😱, és ”tűzoltásos” (drága) tabletta a háziorvostól. Még egy időpontot kell szereznem a nőgyógyászomhoz, és akkor lesz eü. emelt támogatott gyógyszerem és a specialistával való találkozásig ő tud kontrollálni is. Erre az egészre azért volt szükség, mert az orvos (aki a magánrendelése felé próbált terelni) vizit díja 55000 Ft (egy műtét ára pedig 1 milliótól indul, és menet közben derül ki, végül mennyibe is kerül majd).
Minden fiatalt maximálisan megértek, aki akár bankkölcsönt is hajlandó felvenni a műtétre, mert gyereket szeretne, de az én életemben az az egy biztos, hogy gyereket nem fogok szülni, így aztán ráérek a februári időpontig várakozni (nem mellesleg ez az eljárás eléggé mellbevágó volt). Míg ezt intéztem (4 nap), a receptkérő e-mail címről is jelentkeztek, hogy regisztráljak az oldalukra. Átnézve a feltételeket áldottam az eszemet igazán, hiszen a gyógyszerfelírás feltétele az, hogy 1 éven belül jártam náluk vizsgálaton. Nos, ez -szégyen vagy sem- jelenleg nem áll módomban, de ha tehetném sem tettem volna. Így aztán válaszoltam, és köszöntem szépen a lehetőséget.
Igaz, hogy eléggé földhöz vágott ez az eljárás, de ahogy mindig tettem, most is megráztam magam, és előre néztem. Sokszor írtam már (itt és a csoportban is), hogy nem az a baj, ha egy-egy dolog leterít, hanem az, ha ott maradunk a padlón, és csak nyalogatjuk a sebeinket. Nem mondom, hogy nem lenne jó hamarabb találkozni egy specialistával, de én már annak is nagyon örülök, hogy sikerült másikat találni állami rendelésen.
Egyébként pedig mindenhez így állok hozzá, a legkisebb jó is boldoggá tud tenni. 🤷♀️
Múlt pénteken megtudtam, hogy alagút szindróma van a jobb kezemen. Gondolom ezért lett gyenge, ügyetlen és fájdalmas. Holnap tanulok rá gyógytornát, mert a kb. 6 hónapja éjszaka használt sín nem segít rajta. Örülök neki, hogy neve lett a ”bajnak”, mert innentől kezelhető is lesz.
A reuma betegségre kapott szuri is jól mutatkozott be, volt 2 nap, amikor nem fájt a derekam. Bevallom, ezen el is sírtam magam, hiszen tavaly augusztus óta nem volt erre példa. Csütörtökön az is kiderül, hogy mit szól hozzá a májam, de nagyon remélem, hogy szó nélkül hagyja (ma már megvolt a második is). Az orvos nevét imába foglaltam, és bízom a további javulásban. 🙏
Összességében elmondhatom, hogy végre jó irányba megyek, most már csak arra kell vigyázni, hogy ez így is maradjon. Ahogy az SM-re is meglett a megfelelő szer, úgy a többi kórságra is biztos lesz hatékony gyógyszer. Persze én is mindent elkövetek, vigyázok és tornázom azért, hogy most már egyre több legyen a fájdalommentes napom. 🚲💪😎
