Egy újabb autoimmun betegség?

Két hete mondta a reumatológus, majd egy nappal később a neurológusom is, hogy az ízületi fájdalmaim akár autoimmun betegség miatt is lehetnek. Az ember (én) ilyenkor hárít, és igazából meg sem hallja, hogy milyen “szörnyű jövőt jósolnak” neki.
A boldog tudatlanság rózsaszín lufija ma pukkadt ki, amikor már a harmadik orvos beszélt autoimmun folyamatról. “Persze, azért várjuk meg a diagnózist, de a tünetek erre mutatnak.” Jó, várjuk meg… 🥺
A vizsgálat két órás volt, majd a vérem kb. 1/5-ét leszívták. 😛 Be is kell feküdnöm, mert úgy gyorsabban haladnak a további vizsgálatok. Mondjuk ennek nem örültem, de nem hagytak más lehetőséget, mint beleegyezni. Nehéz időszak előtt állok, mert az Ocrevust 27.-én kapom, rá egy hétre pedig nyaralni megyünk. A kettő közé tervezik a kivizsgálást…
Hát, nem tudom. Nekem túl gyors ez a tempó. Még akkor is, ha a mostani hidegfront olyan brutális fájdalmakat okozott, hogy tegnap mindkét kezemre merevítőt tettem, és csak bőgtem, mint egy gyerek. Akkor is, ha ma megint tyúklépésben közlekedtem. És akkor is, ha most egy kicsit félek attól, hogy mit hoz a jövő. Ahogy elmondták az a baj, hogy az a fájdalomcsillapító, amit kaptam (és már szombat óta nem is szedhetem), májkárosító hatású lehet. Most van egy másik, de a gyógyszertárban felhívták a figyelmemet, hogy májkárosító hatású lehet… 🤔 Szóval, ezek a gyógyszerek, a jelenleg még egészséges májamra pályáznak. Ezért (is) utálom annyira az összes kemikáliát. Persze, azért van annyi eszem, hogy tudom, ezek nélkül kb. sehol nem lennék (elég csak a Medrolra gondolni).

Most először éreztem azt, hogy micsoda áldás a pozitív gondolkodás (bárki bármit is mond). Mert bevallom, kissé félek a jövőtől, de azért az még nem sötét és nem is kilátástalan. Attól tartok, nehogy kicsússzak az időből, akár az SM, akár az ízületeim miatt. Mert engem nem az érdekel, hogy ez milyen nyavaja, hanem az, hogy fájdalommentessé tehetőek-e a mindennapjaim? Mert a fájdalom miatt fel kellett adnom el kellett halasztanom egy álmomat. Pedig az álmok (célok) visznek előre. Most meg egy helyben topogok (szó szerint), kórházba kell mennem, hogy aztán egy újabb betegségre egy újabb gyógyszert kapjak, nagy fájdalmaim vannak, 9 hete nem tudok rendesen rágni, és még egy sárkányt is lenyeltem…., sok-sok negatív esemény. Viszont, ha kórházba megyek, hogy meglegyen az újabb betegségre az ellenszer, akkor elmúlnak a fájdalmaim, ami viszi magával a sárkányt is, és jövőre még az álmomat is valóra tudom váltani. Ilyen “egyszerű” ez. 🤷🏻‍♀️ 🐉 😛 Ja, és mire beérik az alma -bónuszként- harapni is tudok majd. 🍎🍏😬😉😁