Az állapotom egyik pillanatról a másikra drasztikusan leromlott. Jelenleg néha bottal araszolok, azt is lassan, kissé hajlott derékkal, itthon mindenben is kapaszkodom (fal, bútor, bármi). Nem tudok rendesen kiegyenesedni (arról nem is álmodom, hogy kinyújtózzam), nem tudok rendesen menni, a hosszabb (kb. 5 perces) álldogálás alatt pedig elzsibbad-, és összecsuklik a jobb lábam. A fájdalmam leírhatatlan, legjobb barátom most a Panadol rapid extra, ezt szedem napi 3x, hogy ne vonyítsak, mint egy fába szorult féreg…
Hab a tortán a reuma orvos pálfordulása. Ugyanis a megbeszéltek szerint elküldtem neki e-mailben az idegsebészeti leletet. Néhány nap múlva meg is érkezett a válasz, melytől kissé kiborultam, de mindenképpen értetlenül állok előtte, már-már a kétségbeesés határára sodródva. Mert ő nem tud nekem rehabilitációt biztosítani, hiszen nem olyan régen voltam (pontosan 6 hónapja), és hogy jeleztem-e ezt az idegsebészeten!? Hogy mi van?? Hiszen ő mondta, hogy beszéljem ezt meg az idegsebésszel. Ő mondta, hogy mindenféle rehabilitációt biztosít számomra, még a műtét utánit is, de hogy a műtét előtt mindenképpen. És most? Itt állok (ülök/fekszem) két szék között a pad alatt, hiszen az idegsebész a rehabilitáció után vár, ha egyáltalán szükséges még, a reumatológia nem ad erre lehetőséget, közben pedig rohamosan veszítem el a járóképességemet, és lassan a józan eszemet…
Öröm az ürömben, hogy Szegedre (robotsebészet) van időpontom a közeljövőben. Abban bízom, hogy odáig kibírja a gerincem, és nem omlik össze a “rendszer” hamarabb.
Mert ez a fájdalom felemészt. Meggyötör, gúzsba köt, összetör, és a nap végén már csak sírni vagyok képes. Van, hogy azt sem. És azt tudom, hogy így nem akarok élni, mert így nem lehet élni. Kell a kiút, kell a kapaszkodó, kell, hogy hamar itt legyen az alagút vége. Még 29 nap. 34-ről indultam. Már csak 29 nap, és megnézik a leleteimet. Megnézik az állapotomat. Talán meg is műtenek hamar. Hiszen sürgős lenne. Nekem mindenképpen.
S, hogy mi történt? Talán egy rossz mozdulat. Talán elfordultam éjszaka. Talán a stressz. Talán…, ki tudja mi történt? 🤷🏻♀️ Lényegtelen. Az állapot, az nagyon lényeges. 😭