Egy felülvizsgálat tanulsága

Tegnap jártam a 3 évente esedékes felülvizsgálatomon, ahol arról döntenek…, hmm, vajon miről is? 🤔 Hiszen a tudomány mai állása szerint az általam “kifogott” betegség(ek) nem gyógyítható(k), az állapotom nem javítható, legfeljebb szinten tartható. Tehát, arról döntenek, hogy maradhatok-e leszázalékolva, esetleg időközben meggyógyultam, vagy ugyan rosszabbodott az állapotom, de ez nem jelent semmit, csak max. 1-2 százalékot.
Bevallom, voltam olyan merész, hogy idén év elején adtam be kérelmet felülvizsgálatra állapotrosszabbodás miatt. Azért, mert lett 3 új betegségem, és mert nem érzem magam túl fényesen. Aki ilyesmire adja a fejét, az jó ha tudja, senkit nem érdekelnek az új betegségek, sem az, hogy a beteg hogy érzi magát. 😱 Állapotrosszabbodás esetén kizárólag az számít, hogy az a betegség, amivel leszázalékolták az illetőt (esetemben az SM) romlott-e számottevően. Ha nem, akkor nincs is miről beszélni. 🤷‍♀️ Nos, én ezt nem tudtam, ezért aztán “meg is fenyítettek”, mégpedig azzal, hogy nem gyógyíttatom a látóidegsorvadásomat és irgumburgum. 😠 Tudjátok, hiszen azóta sokszor le is írtam ezt itt a blogon is. A tegnapi napig nem sikerült ezt a méltatlan helyzetet feldolgoznom, ám büszkén jelentem, erről most írtam utoljára, a feldolgozás megtörtént, az élet újra szép, a felülvizsgálatot végző orvosnő pedig bejegyezte, hogy nekem ilyenem is van. 💪 Ilyen egyszerű ez, de a dolgoknak rendje van, ezért két orvosom alátámasztása kellett, hogy nem vagyok hanyag. Ha úgy tetszik, a tudomány a hanyag, hogy még nem találta fel a gyógymódot, de a tudományt nem sürgetjük, nem szidjuk, helyette kerestek elérhetőt; most én voltam az. Mindez 5 hónapnyi idegeskedés, félelem a rendszerből való kilökéstől, és sorolhatnám még hosszasan, de nem teszem. Ünnepélyesen fogadom, többet erről egy szót sem… 🤦‍♀️

A felülvizsgálatra fél órával korábban érkeztünk, és egy óra múlva távoztunk. A vizsgálat zökkenőmentes volt, a vérnyomásom 160-nál megállt, a bal lábam süllyed, a talpaim érzéketlenek, “jaj, magának mennyi betegsége van!”, “úristen, milyen sok gyógyszert szed!” 😱, “magas vérnyomása nincsen?”, “a mája rendben van?”, “fáradjon az első emeletre, szólítani fogják!”, és ott végeztünk is. ✅ Az első emeleten szociális vizsgálat volt. Mennyivel másként éltem meg most, hogy van munkám! Eddig kivétel nélkül végigbőgtem, most kedélyesen beszélgettem. 🤔 Hiszen fontos vagyok, van munkám, amit én szereztem magamnak, hasznos tagja vagyok a társadalomnak. Mondjuk kérdezni itt sem lehetett, de azért én megtettem, hiszen nem én lennék, ha kérdezés nélkül eljönnék valahonnan… 😈 Mindesetre, “nem, leszázalékolt embereknek nem jár utazási támogatás, csak D kategóriában” (amikor már nem tudnak utazni). “30 nap múlva értesítjük, viszont látásra!”, és már kint is voltunk a kapun. 🙋‍♀️ Most egy kis nyugalom következik.

Múlt héten CT utáni fülészeti kontrollon jártam, ahol utamra bocsátottak egy új orrsprayel, egy heti Medrollal, és azzal, hogy meg kell műteni, mert baj van. 😱 A Medrolt azért kaptam, mert a műtétet jelenleg nem vállaltam, amit észérvekkel támasztottam alá, majd amikor ez kevésnek bizonyult, a kezelőorvosom neve is elhangzott, hogy kérdezzük meg, ő mit mondd, lehet-e 1 hónap különbséggel 2 műtétem, vagy inkább az általam javasolt “legyen műtét, de csak jövőre”-nél maradjunk. Lett a Medrol, és jövőre műtét, mégiscsak jobb így nekem, és ez a lényeg. Az új orrspray egyszerűen szuper, régen kaptam ilyen könnyedén levegőt az orromon, a Medrol meg teszi a dolgát, csak…; csak a szokásos idegbaj, 7 fejű sárkány és társai, meg még aludni sem tudok, úgyhogy, menekül ki merre lát. 😂 A Datif PC Neo (lánykori nevén: Sedatif PC) teszi a dolgát, így aztán készülünk a nyaralásra ezerrel, és még a béke is szent maradt. 😎🤗🥰❤