A héten lezajlott a hagyatéki tárgyalás, mely közelebb vitt a múlt végső lezárásához. Van még dolog a hagyatékkal kapcsolatban, mely bizonyára fog még nehéz perceket okozni, de életemnek egy szakasza lezárult, és lassacskán az elvarratlan szálak is kisimulnak.
Megyek majd vissza a pszichoterápiára is, de most a műtét miatt fel kellett függeszteni egy időre.
A műtét időpontja is megvan, és ehhez kapcsolódóan a jövő héten lesz egy vérvétel és egy EKG vizsgálat is. Ha rendben vagyok, akkor 2 hét múlva lesz a beavatkozás, melyet érzéstelenítésben és bódításban fognak kivitelezni. 😱 Ugyan nekem ettől a gatyám tele lett, de ez senkit nem zavar rajtam kívül. 😅 Lényeg, hogy van vagy 600 betegségem, meg a szervezetet is jobban kíméli az érzéstelítés+bódítás kombó, így emelett döntöttek az orvosok (szám szerint: 3). Nem bánom, de tényleg tartok kissé az egésztől, félelem is van bennem, hogy valamit érezni fogok, de az operatőr szerint maximum nyomó érzéseket fogok tapasztalni, ahogy matatnak az orromban és körülötte. Miután még nincs ilyen élményem, csak egy általános félelem van bennem és remélem, hogy meg is maradok ennél az érzésnél. 🤔
Múlt héten szereztem egy új tapasztalatot, mely szerint (még mindig) milyen jól tudok ping-pongozni. Történt ugyanis, hogy eldöntöttük a férjemmel, hogy veszünk egy ping-pong asztalt, ezért elmentünk szétnézni, hogy egyáltalán milyeneket lehet kapni. Ha már ott voltunk, motívácós célzattal, megvettük az ütőket és néhány labdát is beszereztünk hozzá (labdából kicsit többet vettünk, gondolva a kutyánk labdaszeretetére, hátha játékból megrácsál néhányat…). Ha már lett ütőnk, ki is kéne próbálni – gondoltuk, és a gondolatot tett követte…
Kinyitottuk az étkezőasztalunkat teljes hosszára (12 személyes), és bent a lakásban nekiálltunk a nagy próbának. Végül, 3 órán keresztül próbálgattunk, az eredmény pedig egy fergeteges döntetlen (rengeteg szabálymódosítással, hiszen olykor-olykor néhány fal is szerepet-, a labda meg gellert kapott), sok-sok nevetés, és a játék önfeledt öröme, meg persze az ismétlés rögzítése, hiszen nagyon jól éreztük magunkat mindketten.
Ugyan dehogy zavart a görcs húzta lábam, sem a fájdalomtól meggörnyedő derekam, sem az ügyetlen kezem. Abban a 3 órában egészséges-, önfeledt-, és nagyon boldog voltam, és már alig várom a következő alkalmat, amikor ismét ebben az állapotban lehetek.
