Ami egyszer elromlott…

Délelőtt felhívott az urológus, hogy van egy üresedés, ha szeretnék, elmehetek ma délután az urodynamiás vizsgálatra (július 05. helyett). Elmentem, legyek túl rajta minél hamarabb, meg a gyógyszerem is fogyóban volt, amit ők írnak fel. A hólyagműködésem siralmas, amit én is éreztem már egy jó ideje, de reménykedtem, mert úgy éreztem, hogy a ferezis arra is jótékony hatással volt. Hát, ma ez a remény meghalt, Murphy törvénye összefogott az SM-el, és kíméletlenül lesújtottak… Miután kaptam egy másik gyógyszert a régi helyett, és mert augusztus végén megkapom a 2. egész Ocrevust, és mert az urológusom egész szeptemberben szabin lesz; októberig kaptam haladékot az önkatéterezés elkezdéséig. Ha októberben sem lesz jobb eredménye a vizsgálatnak, megyek, és megtanulom ezt a módszert, mert a vesém, és a hólyagom nem díjazza hosszú távon az erőlködést. Most mit mondjak? Nem vagyok túlságosan boldog, de az is igaz, hogy még nem is dőlt össze a Világ (legalábbis az én Világom). 🤷‍♀️ Talán kicsit sok most megint, mert a szemem, meg a hólyagom, és akkor még gát környékén egyéb problémák is vannak, melyeknek szintén a végére kell járnom, mert hosszabb távon ott is lehetnek súlyos gondok… Sok, de azt hiszem elmondhatom, megedződtem az elmúlt 2 évben. 💪 😒 Nem tudom, hogy ennek hol lesz a vége, de azt tudom, hogy nem adom meg magam egykönnyen, vagyis az SM felkötheti a gatyáját, mert rossz lóra tett… 🐎 🤠.
Tegnap megint voltunk biciklizni 🚴‍♀️🚴‍♂️, és nem tudom hogyan, meg azt sem, hogy mitől, de elestem. Jól estem, mert semmi bajom nem lett (igaz, később remegtem egy darabig, mint a nyárfalevél), és ahogy ezt felmértem, már nevettem is. Szegény férjem meg csak nézett, hogy most mi is történt? 🤷🏻‍♂️😳 Aztán segített felállni (mert egyedül nem tudtam 🤪), végül együtt nevettünk 😅😅. Nos, általában mindenhez így állok hozzá. Igaz, van amin csak később tudok nevetni (később teszem túl magam bizonyos dolgokon), de én nem szeretek sírni, ezért igyekszem is azt elkerülni. Van olyan ismerősöm, aki szerint ez nem jó, és azt is mondták már nekem, hogy “ezzel a nagy pozitívkodással takargatok valamit”. Amíg a számomra mértékadó emberek szerint nagyon is rendben lévő az életfelfogásom, addig a “beszólogatók” maximum elbizonytalanítani tudnak, de eltéríteni nem.

Ma reggel kicserélték a munkahelyi számítógépemet, mert a laptopra nem lehetett rákötni a két nagy monitort, és egy szükséges programot sem sikerült telepíteni. Most kaptam egy nagyon szuper asztali gépet (akkora, mint egy közepes méretű könyv), és máris ment minden, mint a karikacsapás. 🙂 Örülök neki, mert így sokkal hatékonyabban tudok dolgozni. 🙂 Nagyon bizakodom, hogy ez a munkám megmarad. 🙏 Nemsokára kiderül. 🙏