Egy nagyon halvány fénysugár, egy nagyon hosszú alagút végén. Nézzük a jó oldalát: ott van. ♥️ Csak ez számít, mindig ez számít.
Szóval, 5 hónap után, a gennytasakkal megsépkelt ínyem miatti foggyökér kezelés/gyógyítás -zsibbasztó injekció mellett-, tegnap nem fájt először. ? Sőt, fogorvosi javaslatra ma már rágtam is rajta (az állkapcsom miatt kizárólag pihe-puha “nyalánkságokat”), és az sem fájt. Tehát: egy fájdalommal kevesebb! Mi ez, ha nem egy boldog jövő kezdete? Persze, nem kiabálom el a dolgokat, de mégiscsak el kellett mondanom valakinek. ?? És, hogy a jó hírek sorát folytassam, tudok rágni! Persze nem kenyér héját, és még a hús is kemény falat, de halat, krumplit, banánt vagy túrót már fájdalom nélkül tudok enni. És még mindig nincs vége a jó híreknek! Megyek egy új reuma orvoshoz! A háziorvos tegnap hívott fel, hogy sikerült beszélnie a másik helyi reumatológussal, aki jövő hét csütörtökön fogad is. Az emiatt érzett örömöm már-már határtalan, hátha végre kiderül, mi okozza az ízületi fájdalmaimat. ? A térdem dagadását valószínűleg a múlt hétvégi biciklizés okozta, de mindez lehetett a véletlenek szerencsétlen egybeesése is. Mindenesetre, már nincs bedagadva, “csak” fáj. Ahogy a csípőm is, és az összes ujjam, meg a vállam, és minden egyéb izgő-mozgó “alkatrészem” is. ? Már-már ott tartottam, hogy hiszek az elsőnek, hogy tényleg az SM okozza minden bajomat. Hiszen, amikor ülsz, és nem csinálsz egyebet, minthogy a kezedet a combodon pihenteted, közben pedig annyira fájnak az ujjaid (igen, az összes ujjad), hogy potyognak a könnyeid, akkor nagyon könnyű elhinni, hogy te vagy a tudatlan, és mindenki más az okos… Ilyenkor azért tiszta szerencse, ha kéznél van egy férj, aki emlékeztet arra, hogy sem a neurológus-, sem pedig a háziorvos (!) nem értett egyet ezzel a felvetéssel. Csak hát, jó lenne már az enyhülés… ? És mint tudjuk, a kétségbeesett ember hatványozottan befolyásolható. ?
Azért az látható, hogy messze még a világosság, de én tényleg minden apróságnak tudok örülni, így a fentieknek is. ??