Egy rendhagyó év

Ha visszatekintek a 2020-as évre, felemás érzéseim vannak. 

Az SM szempontjából ez volt eddig a legaktívabb évem. A számtalan rosszabbodás, az eddig sosemvolt tünetek, és a rengeteg szteroid, sok fejfájást okoztak. Aztán, mintha kitombolta volna magát az SM, egyszer csak nyugalom lett. Most is meg-megrángat, hiszen jelenleg is gát környéki bénulással küszködöm (ez most tényleg igazi küzdelem 😞), zsibbad kezem/lábam, az egyensúlyom sem kerek, a fáradékonyságom pedig az egész családtól megértést igényel. Mégis, ha összehasonlítom az év eleji állapotommal, akkor most fényévekkel jobb a helyzet.

Túl vagyok a gyógyszer váltáson is, az Ocrevus hatásosnak bizonyul, remélem, ennél csak jobb lesz (de legalábbis nem lesz rosszabb). 🙏

Idén annyiszor voltam különféle orvosoknál, amennyiszer talán egész életemben nem (hol vagytok boldog békeidők, amikor azt sem tudtam, hogy hívják a háziorvosomat?). 🤔

Megírtam az általam “motivációs füzet”-ként elnevezett kis könyvemet, mellyel jövőre nagy terveim vannak, remélem az Ocrevus segítségével valóra is tudom váltani azokat. 🙏

Az SM Nem adom fel csoportban végigcsináltunk egy 30 napos gyógytorna kihívást. Büszke vagyok magamra, és mindazokra, akik kitartottak az utolsó napig. 💪🙂 Jövőre is lesz ilyen, mert a mozgásra szükségünk van. 🙂

Új munkám lett, amelyet szerettem, de már nincs meg. Sérti a büszkeségemet, hogy elküldtek, és megalázó a mód, ahogy ezt tették, de kíváncsian várom a következő lehetőséget. 

A világjárvány keresztülhúzta a terveinket, színházról és koncertről maradtunk le miatta, és a nyaralásunk sem a terveinknek megfelelően sikerült, bár ez utóbbit nem bántuk, sőt! Olyan pluszt adott az idei nyár vége, melyre egész életemben emlékezni fogok. ❤️

Mindent összevetve, inkább rendhagyó volt ez az év, hiszen a rosszak mellett nagyon jó dolgok is történtek, és szerencsére az utóbbiak vannak túlsúlyban. 🙂