Újra itthon

Az utolsó kezelés eseménytelenül telt. ? A sok kérdésemmel valószínűleg kiidegeltem mindenkit, de rendesek voltak, és nem mutatták. ? Azért a nap nem telt el “esemény” nélkül, hiszen rólam van szó… ? A kanül kivétele után úgy 20 perccel, elkezdtem összepakolni a cuccaimat, hogy mire jön a férjem, kész legyek. Az üres vizes flakont letettem a földre, össze tapostam, majd, ahogy itthon szoktam, lehajoltam, rátekertem a kupakját és felvettem. Ez utóbbinál úgy döntött a nyakam, hogy elkezd spriccelni, így összevéreztem a padlót és a pólómat is. Gyorsan kaptam rá új kötést, majd kicsit ledőltem, mert elég vacakul éreztem magam. Úgy döntöttem, a további pakolással megvárom a férjemet, aki még a cipőt is felhúzta a lábamra, miután elmeséltem neki, hogy jártam.
Elindultunk haza. Mikor leértünk a földszintre, le kellett ülnöm, annyira elfáradtam, és később, még a kórház udvarán annyira megszédültem, hogy le kellett ülnöm egy kőre. Ebben egy kedves hölgy volt a segítségemre, mert Attila elment előre a táskával. Mire visszaért, kicsit összeszedtem magam, a nap további része pedig tényleg eseménytelenül telt.
Itthon, a kutyáim össze voltak zavarodva, hogy jól látnak-e, tényleg hazajött a gazdi?, de túl az első csodálkozáson, igazán nyálas üdvözlésben volt részem (persze be voltak zárva, hiszen jól ismerjük őket ???). A cicák, szokás szerint, vérig vannak sértve, hogy magukra hagytam őket, de majd holnapra megenyhülnek. ????‍♀️
Bízom a legjobbakban. ? Bízom abban, hogy ez a két hét nem volt hiábavaló, és legalább egy picit jobban fogok látni a bal szememmel, mint most. ? Bízom az orvosokban, hiszen eddig mindig tudtak segíteni nekem, miért lenne ez most másképpen!? ? Pozitívan állok a dolgokhoz, hiszen valami elindult.
Ma elárulta a kezelőorvosom, hogy a tegnapi nagyvizitnél az a döntés született, hogy több neuroimmunológus összeül, és átbeszélik az esetemet. Megpróbálnak rájönni, hogy mi lehet nálam a gond, amiért nem igazán használ az Ocrevus (decemberben a karomra szedtem Medrolt, februárban és áprilisban pedig a szememre). Azt is mondta, hogy ő még nem találkozott olyan SM beteggel, akinek ne használna ez a szer, és ő nagyon bízik abban, hogy nekem is segíteni fog, csak tovább tart, mint az átlagnak.
Kíváncsi vagyok, hogy milyen eredményre jutnak, hiszen az orvosom mindent megtett, amit csak lehetett, és én is teljesen másképp állok a dolgokhoz, mint 2019 nyarán (nem zsigerelem ki magam, igyekszem nem stresszelni mindenen, sokkal többet mozgok, és minden javasolt dolgot betartok).