Covid oltás

A második oltásom óta is eltelt már egy hét, így nyugodtan elmondhatom, hogy “megúsztam”. E hét hétfőn reggel kaptam a szurit, ami után 2 órával már fájt a karom, és délutánra elgyengült a teljes bal oldalam. Kedden nagyon nehezen dolgoztam le a 4 órámat, ha jól emlékszem 5 részletben. Gyenge és fáradt voltam, de ez szerda reggelre megszűnt, és azóta nincs semmilyen tünet.

Az állkapocs ízületi gyulladás jelenleg is tart, és bár volt aki szerint az SM okozza, ez végül nem igazolódott sem pro, sem kontra. Lényeges, hogy az új gyulladáscsökkentő sem enyhített a fájdalmakon, jelen pillanatig nem tudok rágni. 😞 Ez ügyben a nagynéném próbál(na) segíteni, hogy egy röntgen vagy CT készüljön róla, hátha látszana valami a felvételen. Próbálna, de egyenlőre nem tud, mert ma reggel nem tudtam ráállni a bal lábamra. Annyira sem, hogy az 1 méterre lévő szekrényből kivegyem a botomat. Soha ilyen fájdalmat nem éreztem még, mintha egy almán kellene egyensúlyoznom, ami a talpam közepére van kötve. Később a sarkamból szúrt fel a térdemig, a vádlimon keresztül. Még később már egész jó lett, nem kellett a bot sem. Jelenleg olyan érzésem van, mintha az egész talpam gömbölyű lenne, és mintha meggyújtották volna úgy ég. Amikor fekszem, vagy nyújtott lábbal ülök, akkor “csak” ég, de ez sem kellemes.
Holnap kellene mennem a gasztroenterológushoz és a tüdőgondozóba kontrollra, azt hiszem, ezeket kihagyom (ha reggel is fáj). Hogy kedden miképp megyek el a munkahelyemre, azt még nem tudom. 🤷🏻‍♀️
Ma nagyon sokat pihentem, és közben olvastam meg tévéztem, de volt időm arra is, hogy sajnáljam magam. 😭 Nem voltak világmegváltó gondolataim, de megint arra jutottam, hogy innen szép talpra állni. Nem tudom, hogy mi történik velem, miért van ez a sok tünetem? Csak azt tudom, hogy nem adom meg magam egykönnyen, most már “csakazértse”!